Mit jelent az IPM?

Az elnevezés az angol Integrated Pest Management (Integrált Kártevők elleni védekezés) kifejezés rövidítéséből ered, a kártevőmentesség fenntartásának globális (holisztikus) megközelítését takarja.

Miért kell az IPM-el megismerkedni a quality-s szakembereknek?

Mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy napjainkban még nem kap kellő hangsúlyt a kártevők elleni védekezésben a megelőzés és alternatív (irtószermentes) megoldások alkalmazása, helyettük az irtószeres megszüntető kezelés kap nagyobb teret, pedig ez utóbbival szemben számos probléma merülhet fel (kártevők kártétele, élelmiszeregészségügyi kockázat, irtószer rezisztencia, másodlagos fertőzés stb.). Ha a minőségirányításért felelős szakemberek megértik az IPM lényegét és tartalmát, akkor pontosabban tudják megfogalmazni elvárásaikat a kártevőirtó szakma számára és jobb eredményt tudnak elérni a kártevők távoltartása terén.

Mi az IPM lényege?

Egy olyan rendszerszemlélet vagy megközelítés, amely a kártevőmentesítésnél a kártevők távoltartását helyezi előtérbe, erre helyezi a hangsúlyt. Egy megfelelő védelmi rendszer kiépítésével ugyanis sikerülhet a kárevők bejutását megakadályozni és ezzel jelentős mértékben csökkenthető a kártevők okozta kockázatok mértéke, valamint a kártevőmentesítéshez szükséges kártevőirtó szerek használata is. Ezáltal hosszútávon egy kisebb környezeti terheléssel járó, fenntarthatóbb rendszer működtetése valósulhat meg, és biztonságosabb gyártói környezet alakítható ki, ami – főként a magas higiéniai követelményű környezetben (pl. élelmiszeripar, gyógyszergyártás) – kiemelten fontos szempont lehet.

Miben más az IPM a hagyományos kártevőmentesítéshez képest?

Egyrészt az IPM egy sokkal komplexebb megközelítése a feladatnak, mert kártevők „megállítása” szélesebb látókört, tudást, több időt és energiát kíván mindkét féltől, valamint szorosabb együttműködést a megrendelő és szolgáltató között, beleértve a hely megismerését, feltérképezését, a „védelmi rendszer” folyamatos kontroll alatt tartását, stb. Másrészt megköveteli a kártevőirtó szakmát érintő technológiai fejlődések nyomon követesét, a legújabb megoldások megismerését és alkalmazásának képességét, ami egy más fajta szakmai hozzáállást igényel a kártevőirtó szakembertől (is).

Az IPM keretében végzett kártevőmentesítés fenntartása nem jelenti azt, hogy nem alkalmaznak irtószert, hanem inkább azt, hogy elsősorban a kártevőknek a védett területre (raktár, gyártósor, stb.) való bejutását próbálják meg megakadályozni és ha mégis bejut valamilyen módon a kártevő a nem kívánt területre, akkor gyors, irtószeres beavatkozással megállítsák a fertőzést, majd megvizsgálják a fertőzés okát és törekszenek az ismétlődés elkerülésére.

Melyek az IPM elemei és lehetőségei a kártevők elleni védekezésre?

Az alábbi közismert ábra jól mutatja az IPM elemeit, valamint azok toxicitásának és jellegének összefüggéseit.
A piramis alsó elemei főként a kártevők bejutását megakadályozó, megelőző megoldások, amelyek toxicitása is alacsony, ezért a kártevőmentesség fenntartásában ezekre kell(ene) helyezni a hangsúlyt, és csak végső megoldásként, a lehető legkisebb mértékben bevetni az irtószerek alkalmazását.